Ez a rövid tájékoztató főként azoknak szól, akik szeretnének részt venni rövidhullámú éter versenyen, de nem tudják hogyan fogjanak hozzá.
Milyen egy ideális versenyösszeköttetés?
Nagy versenyeken, ahol nagy a pörgés a kommunikációt a lehető legrövidebbre kell fogni:
Hívás: HA3NU HA3NU TEST (SSB-n contest)
válasz: ZL2AGY
válasz: ZL2AGY 5NN 15 (59 15)
válasz: 5NN 32 (59 32)
befejezés: TU HA3NU (SSB-n QSL HA3NU)
Ezt azért is célszerű betartani, mert ha 2BSIQ (erről rövidesen lesz szó részletesen) módot használó állomással akadunk össze, mi is jól járunk, mert várakozás/fennakadás nélkül meg lesz az összeköttetésünk
Ha egyszerre többen hívnak két-három QSO erejéig el lehet hagyni a hívójelet, de utána adjuk újra, mert hívhat már olyan állomás is aki közben tekert oda. A hatékonyság érdekében hanyagoljuk az érdemi információt nem tartalmazó szövegeket, mint például good moring, good bye, see you again stb. Ha kisebb versenyen vagyunk akkor ez még belefér, főleg ha ismerőssel találkozunk.
Hogyan használjuk a clustert?
Távíró versenyen ha assisted kategóriában indulunk nagyon hasznos és nélkülözhetetlen segítőtárs a skimmer. Általában elmondható, hogy célszerű olyan skimmert választani ami sok node adatait gyűjti be. Így van esélyünk a lehető legtöbb állomásból választani, viszont vannak olyan nagy versenyek mint pl. a CQWW ahol szinte kezelhetetlenül hatalmas információtömeg jön be, (közte sok a robotok által rosszul vett hívójelekkel). Ilyenkor a bandmap ablak is olyan zsúfolt, hogy a teljes freki tartomány csak egy szegmensén bejövő hívójeleket lehet látni. Ez esetben célszerű a „bandmap” fül helyett a helyett a „list” fület választani, ahol különböző szempontok szerint tudunk szűrni pl. csak szorzókra, vagy sorba tudjuk rendezni az állomásokat a szerint melyik ér több pontot. Így kezelhetőbb az információ áradat és a végeredmény szempontjából fontos szorzókat is letudjuk. Ilyen szűrésekre nagyon hasznos az „announce” ablak is, ahol ráadásul az összes sávot tudjuk nézni egyszerre.
DXlog Announcements ablak
DXlog bandmap (sávtérkép) ablak
Nagyon fontos, hogy ne bízzunk meg feltétel nélkül a cluster beírásokban, mert:
- más versenyzők által beírt hívójel lehet hibás
- Cw-n adhatja hibásan valaki a hívójelét és azt veszi a skimmer
- a skimmer vesz rosszul hívójelet
- már nem az az állomás van a frekin, akit még a skimmer vett
- olyan állomást vesz a skimmer aki csak hív egy CQ-zó állomást az adott frekin
ezért nagyon fontos, hogy nem elég kattintani és megcsinálni, meg is kell hallgatni, hogy kit is csinálunk meg.
Ha valaki non-assisted kategóriában versenyzik, akkor is célszerű, hogy a bandmap ablak be legyen kapcsolva (de a cluster ilyenkor természetesen nem megy). Időt lehet vele spórolni, hiszen egyrészt látni kivel dolgoztunk már (nem állunk meg potyára, ha újra arra járunk, illetve be tudjuk magunknak írni azokat a QSO-kat, amit nem tudtunk megcsinálni és később vissza tudunk rá kattintani.
SO2R technika
Az SO2R olyan technika, amit sokat kell gyakorolni, nem könnyű magas szinten elsajátítani, de sokat hozhat a „konyhára”. Nemzetközi helyezésre hajtó állomások közül egyre többen használják az SO2R technikát az eredményesség növelése érdekében. Ennek használata során a versenyző két rádiót használ úgy, hogy mindkettővel tud venni folyamatosan, de csak egy jelet sugározhat ki egy adott időpillanatban. Ha jó ritmusban mennek a QSO-k a két rádión, akkor nincs probléma, de időnként megnövekszik az adás ideje a másik rádión (ismétlés, lassú állomás stb. miatt). Emiatt gyakran tapasztalni, hogy ezek az állomások időnként nem válaszolnak azonnal, olykor akár súlyos 5-10 mp-ig. Sokszor emiatt meg is hiúsul egyik vagy másik QSO, de ezt mindig az adott pillanatban kell eldönteni, hogy mit tegyen az operátor. Nyilván egy szorzó miatt inkább érdemes feláldozni egy „sima” összeköttetést.
Az SO2R azokon az állomásokon a leghatékonyabb, ahol nincs vagy nagyon minimális az interferencia a két rádió között, egyszerre két sávon stabil erős jelekkel hívnak az állomások, de nem sokan maximum 2-3 egyszerre, viszont folyamatosan. Ezek jellemzően az USA-hoz vagy Eu-hoz közel lévő ritkább, de nem túl ritka DX-ek (P3, EA8, PJ2 stb.). Itt valójában az 2BSIQ forgalmazás valósul meg. Tehát felváltva mennek a QSO-k a két sávon (nincs asszimmetria, hogy az egyik sávon több hívó van mint a másikon, vagy gyengébbek jönnek az állomások). Ez főleg akkor igazán gördülékeny, ha nem sorszámos versenyek vannak, mert ilyenkor nincs vagy minimális a visszakérdezés nagyjából egyforma ideig tart egy-egy összeköttetés. A sorszámos versenyeknél ennél macerásabb a helyzet és külön kérdés miként kezeli a szoftver a két rádióra kiosztott sorszámozást annak függvényében, hogy éppen milyen sorrendben történik a különböző billentyűk lenyomása.
Az ideális helyzettől eltávolodva, ha túl ritka egy DX pl. 5A, KP1 stb., akkor a túl nagy pileup már akadálya a legjobb eredmény kihozásának, ha pedig egy nem ritka állomásról van szó (pl. HA), ott meg a nem egyenletes hívók száma és a sok gyenge állomás az akadályozó tényező. Viszont kiválóan lehet a második rádiót a többi sávokon lévő szorzók begyűjtésére és S/P (kereső) üzemmódban QSO-k gyűjtögetésére használni. Ez még a két rádió közötti erős interferencia esetén is működik (nyilván kompromisszumokkal).
SO2R/2BSIQ
A „szegény ember” SO2R-je, az SO2V. Ebben az esetben a rádió második VFO-jának használatával tudunk némi előnyt szerezni. Főként akkor hatásos, ha assistedben vagyunk és CQ-zunk az A VFO-n így a második B VFO-ba pedig „bekattingatjuk” az állomásokat a bandmap-ból. Aztán ha éppen nem hívnak, akkor csak átkattintuk a B VFO-ra megcsinálni egy másik állomást.
SO2R esetén praktikus főleg sorszámos verseny esetén + ha ráadásul gyenge is az állomás, hogy attól függetlenül, hogy nincs még meg a QSO a második rádión, vegyük le a sorszámot és kövessük figyelemmel, amíg nincs meg a QSO mert különben lehet, hogy pont akkor nem tudod levenni, mikor visszajön.
Log készítés, feladás
A népszerű versenyprogramokkal rendkívül egyszerű a log készítés néhány kattintás és készen áll a cabrillo log. Természetesen fontos utána leellenőrizni, hogy a log formátuma rendben van-e és a fejlécen van-e esetleg módosítani való. Legfontosabb a verseny neve, a kategória - egy sáv/több sáv HP/LP, assisted/non assisted. Sokszor dilemmát okoz, ha több sávon indultunk, de egy sávon akarjuk értékeltetni magunkat, akkor mi a teendő. Érdemes elolvasni a kiírást, mert rendezője válogatja, hogy mit kér. Most már egyre inkább az az általános, hogy egy logon küldjed be az összes QSO-t és a fejlécből kiszedi a robot, hogy melyik sávot kívánod értékeltetni, a többi check log lesz. Ha van online beküldő felület. ott a beküldéskor „kikérdezik” a beküldőt, hogy milyen logot akarsz beküldeni: pl. egykezelős egy sáv assisted HP. Ez vonatkozik a HA-DX-re is. Ha beküldesz egy logot értékelésre pl. 14 megáról és utána a többi sávról egy check logot, akkor az utóbbit veszi figyelembe és törli az első logot. Ugyanis a beküldési periódusban többször beküldheted a logodat, ha valamit módosítottál rajta és mindig az utolsó lesz értékelve.
Eredményességi stratégia, apró praktikák
Ha csak a szórakozás kedvéért versenyezgetünk, akkor egyszerű a képlet: azon a frekin rádiózzunk ahol a legtöbb QSO-t tudjuk csinálni vagy a legtöbb jó DX van. Ha eredményességre törekszünk, akkor már nem ilyen egyszerű a képlet. Először is tanulmányozzuk a kiírást, ami alapvetően meg tudja határozni a stratégiát. Verseny közben mindig dilemma, ha nem jön vissza azonnal egy szorzó, akkor meddig érdemes hívogatni. Általánosságban elmondható, hogy ha egy versenyen sok szorzó érhető el, akkor kisebb jelentőséggel bír egy-egy szorzó kihagyása. Ilyen például a WPX, ahol nem érdemes túl sok időt egy pileup-ban eltölteni, hiszen az elvesztegetett 3-4 perc alatt másik két szorzót tudunk csinálni. Ahol kevés szorzó érhető el egy versenyen ott már cizelláltabb a helyzet. Először is érdemes figyelni a szoftvert, ami kalkulálja hány pontot ér egy sima QSO és egy szorzó, de ami fontosabb és itt azért nem árt a tapasztalat: el kell dönteni, hogy feláldozzuk a drága perceket egy szorzó hívására vagy felvállaljuk a rizikót, hogyha később jövünk vissza, akkor már nincs ott a szorzó.
Vannak teljesen reménytelen esetek, akikkel (statisztikailag) nem érdemes foglalkozni. Őket csak a nagyágyúk és a szerencsések tudják hamar megcsinálni:
- a verseny derekán vagy vége felé kijön egy ritka szorzó. Ilyenkor kitör az őrület és végfokkal és sok elemes yagival is néha teljesen reménytelen a hívogatás
- Olyan szorzó aki földrajzi fekvésénél fogva vagy a terjedés miatt szinte csak USA-t vagy JA-t csinál
- Kezdő állomás a szorzó, aki nem tudja kezelni a pileup-ot, ők sokszor viszonylag hamar ki is kapcsolnak.
Sok állomás van aki nem szuper ritka és stabilan végig dolgozzák a versenyt. Az elején nekik is nagy pileup-jai vannak, de legtöbbször a második napon teljesen egyszerű technikával/QRP-vel is meg lehet őket csinálni. Ezek általában a nagy karibi és észak afrikai, P3 stb. versenyállomások + egy-két szuper Dxpedíció. Ezekben az esetekben mindenképpen érdemes kivárni amíg könnyen megcsinálhatók.
A szorzók mellett természetesen ügyelni kell arra, hogy egy óra alatt minél több pontot érjünk el. Ez nem egyenlő a minél több összeköttetéssel. Sokszor elcsábul az ember és inkább választja az élvezetesebb sok QSO/óra verziót, de a végelszámolásnál ez is hátrány lehet. Egy egyszerű példa: CQWW-n 7 MHz-n csinálunk 100 Eu QSO-t ami 100 pontot ér, de ezt 14 MHz-n már 35 db DX QSO-val túl tudjuk szárnyalni. Külön figyelmet érdemel az olyan verseny, ahol pl. a rendező országgal történő összeköttetés sokkal több pontot ér mint más országok. Sok ilyen van, például a Russian-DX (vagy a HA-DX is csak ott minket keresnek). Hiába van végfokunk és jó antennáink, ez esetben el kell felejteni, hogy csak hívunk. Az elsődleges cél minél több „sokpontos” állomás begyűjtése, ez pedig azzal jár, hogy nekünk kell általában őket hívogatni. Ez még egy olyan nagy versenyen is igaz mint a Russian DX, ahol azért elég sok orosz állomás meghív minket, azt a hamis illúziót keltve, hogy sok oroszt csinálunk (de nem eleget!!!). Itt megint nagy előnyt jelenthet az SO2R, hiszen bátran CQ-zhatunk egy jól menő sávon, közben a második rádión gyűjthetjük a sokpontos orosz állomásokat.
A verseny azért verseny, hogy minél több állomást csináljunk, ezért CW-n sokan gyorsan adnak. Nem baj ha lassan válaszolunk, de ne tartsunk fel feleslegesen másokat. Elsőre mindig csak egyszer adjuk a hívójelünket. Ha esetleg visszakérdeznek, hogy HA3? akkor elég csak a suffixet ismételni. SSB-n, ha már másodszor sem értik ugyanazt a részt érdemes többféle betűzést alkalmazni.
Ahhoz hogy távírón növelni tudjuk az eredményességünket, mindenképpen érdemes a morzét versenyen kívül is gyakorolni. Számos kiváló program van erre, ami szórakoztató is egyben. Ilyen például a HST versenyeken is használt RUFZXP vagy a Pileup Trainer programok. Aki erre nem fogékony, vagy nincs rá ideje az kusózzon többet távíró üzemmódban, de ne adjuk fel azonnal, hogy „ez nekem úgy sem megy” - a gyakorlás sokat segít.
Ha mi hívunk SSB-n ügyeljünk arra, hogy tisztán érthetően betűzve adjuk a hívójelünket. Ha észrevesszük, hogy egy betűt sokan összekevernek, akkor betűzzük másképp. Pl. Nancy helyett gyakran Yankee-t vesznek, akkor használjunk Norway-t vagy Novembert. Sok bosszúságot spórolhatunk meg azzal is, ha a standard betűzést használjuk, ritkán használtak helyett.
https://www.worldometers.info/languages/nato-phonetic-alphabet/
SSB-n a jó érthetőség alapvető feltétele még a mikrofon erősség és a processzor helyes beállítása. Nagyon sok rosszul beállított állomást lehet hallani a versenyek alatt. Felesleges túltekerni bármelyiket, mert attól nem lesz nagyobb a kimenő teljesítmény.
Távírón törekedjünk a felesleges karakterek használatától, inkább többször rövid hívást adjunk. Pl. a CQ CQ de HA1AA HA1AA HA1AA TEST hívást időveszteség végighallgatni a másik félnek is, helyette jobb a HA3NU HA3NU TEST többször. Ha gyorsan adunk és valaki sokkal lassabban válaszol akkor lassítsunk le, hogy az ellenállomás megértse, neki válaszoltunk.
Sokszor előfordul, hogy egy gyenge állomás esetén a QSB miatt csak egy betű marad ki a komplett hívójelből. Van úgy hogy többször leadott hívójel esetén is mindig ugyanaz a karakter marad ki, ami felettébb bosszantó. Ebben az esetben hasznos segítség lehet a „Check partial” ablak használata. Az ablak adatbázisa a korábbi versenylogokban szereplő hívőjelekből van összeállítva. Ebben az ablakban láthatjuk az általunk beírt hiányos hívójel lehetséges verzióit, amiből sokszor megállapítható a helyes hívójel.
Ha jól ment a sáv és egyszer csak nem hívnak nem biztos, hogy elment a terjedés. Lehet, hogy csak QRM van. Nem biztos, hogy pont a frekiden, lehet kicsit arrébb egy sokkal erősebb állomás is, aki elnyomja a jeleid. Érdemes esetleg új frekvencián próbálkozni.
A QSO-k igazolása
Akárcsak a hétköznapi kusózásnak a versenyzésnek is az utolsó fázisa az összeköttetés igazolása. A jó öreg QSL sajnos kezd kimenni a divatból, de ettől elektronikus úton még le tudjuk igazolni az összeköttetéseket. Ennek legelterjedtebb formája a LoTW, de emellett van számos más lehetőség is. mindegy milyen formát választunk a lényeg, hogy ezt az utolsó fázist sosem hagyjuk ki.
Jó versenyzést kívánok mindenkinek.
vy73:
Laci HA3NU (HG3R)