Ez a rövid tájékoztató főként azoknak szól, akik szeretnének részt venni rövidhullámú éter versenyen, de nem tudják hogyan fogjanak hozzá,
vagy már belekóstoltak de még kezdők és talán van benne néhány gondolat,ami a már haladóknak is hasznos lehet. A „profik” meg már mindent tudnak. Az itt leírtak a saját versenyzői tapasztalataimat tükrözik, nem szentírás, bizonyára sokan másképpen és jobban csinálják, de talán ad egy kis támaszt az első lépésekhez.
Miért jó versenyezni?
Egyszerűen, mert nagyszerű. Az emberek többségében, ha különböző szinten is, de benne van a versenyszellem. Természetesen mivel versenyről van szó és egy-egy nagy versenyen több ezren is elindulnak, nem lehet mindenki első. Ne is ez lebegjen a szemünk előtt, hanem az, hogy amit csinálunk az élvezetes és szeretjük csinálni. Az is egyfajta verseny ha saját magaddal megküzdesz, saját korábbi eredményeidet túlszárnyalod vagy akár a hozzád hasonló technikai feltételekkel bíró állomással veted össze a tudásod. Nagyon sokan nem foglalkoznak az eredménnyel, csak az élmény/szórakozás kedvéért csinálják. A rádióforgalmi versenyzésben az is jó, hogy annyi időt töltesz el egy-egy versenyen, amennyi jólesik (természetesen ez nem igaz, ha eredményt akarsz elérni). Emellett sok jó DX-et lehet csinálni, új DXCC körzeteket gyűjteni. Nem utolsó szempont, hogy a felkészüléssel és a versenyzéssel folyamatosan tudod csiszolni a tudásod és a technikádat egyaránt. Az első lépések megtételéhez feltétlenül javaslom egy verseny szoftver alkalmazását és megismerését. E nélkül is lehet versenyezni például egy sima logvezető programmal, de ha kicsit is komolyabban gondolod, akkor mindenképpen kell egy erre a célra készített versenyprogram.
A teljesség igénye nélkül lássunk kezdetnek néhány alapfogalmat, ami felmerül az ismertetőben:
DX cluster: számítógépek olyan hálózata, ahol az amatőrök által egymásról beírt alapinformációit (hívójel, frekvencia stb.) egybe gyűjtve lehet látni. Az egyes számítógépeket node-nak (csomópont), a számítógépek összességét cluster-nak (gyűjtő) nevezzük.
skimmer: a fenti tevékenység automata széles sávú CW dekóder segítségével, amely dekódolja, analizálja a távíró jeleket.
RBN (reversebeacon, http://www.reversebeacon.net/ ): a skimmerek által vett és analizált jelek gyűjtője. A program sok egyéb nagyon hasznos funkcióval van ellátva, például le tudod ellenőrizni a saját jeleid erősségét akár egy másik kontinensen.
bandmap ablak: a clusterek által vett összes információ megjelenítése a versenyprogramon belül egy frekvenciaskálára kivetítve.
announce ablak: a clusterek által vett összes jel megjelenítése szűrési lehetőséggel (pl. csak egy sávot, csak szorzót lássunk)
pile up: ha sokan hívnak egy állomást, illetve sok állomást csinálunk rövid idő alatt (népszerű nevén „osztás”)
assisted kategória: a versenykiírások tartalmazzák a pontos kritériumokat, aki bármilyen külső segítséget igénybe vesz (legjellemzőbben clustert használ) annak ezt a kategóriát kell választani, ha van ilyen a kiírásban
check partial: hívójel ellenőrző ablak
QSO rate: egységnyi időre vetett összeköttetések száma (pl. órára)
S/P: ha kereséssel csináljuk az állomásokat
SO2V: egykezelős két VFO-t használva
SO2R: egykezelős két rádiót használva
SO2BIQ: SO2R üzemben a két rádió között szinkronizáltan váltott QSO-k.
VOACAP https://www.voacap.com : ingyenes terjedés előrejelző program
NOAA https://www.swpc.noaa.gov : naptevékenység (és ezzel összefüggően a terjedési viszonyok) előrejelzésével foglalkozó intézmény
Milyen versenyen induljunk?
Kezdőknek először néhány kisebb versenyt javasolnék. Nincs akkora tumultus, nyugalmasabb, nem okoz problémát ha többször visszakérdezünk, kicsit gyakorlatlanok vagyunk. Nyugodtan hívhatunk is, nem kell attól tartani, hogy annyian válaszolnak amit még/már nem tudunk kezelni. Ha már nagy versenybe vágjuk a fejszénket ügyeljünk arra, hogy minél kevésbé tartsuk fel azokat, akik „osztanak”. Lehetőleg akkor hívjuk meg az állomást amikor már levettük biztosan a hívójelét és a másoknak adott riportot, így nem tartjuk fel feleslegesen visszakérdezésekkel.
Milyen kategóriát válasszunk?
Sok múlik az induló beállítottságán. Akinél a „szórakozás” szerepel első helyen, az induljon többsávos kategóriában, a számára elérhető minél nagyobb teljesítmény kategóriában, így éri el a legtöbb QSO számot. Aki inkább eredmény orientált az fontolja meg, hogy melyik az a kategória ahol labdába rúghat. Ezek általában az egysávos kategóriák és ott is főleg azok ahol kevés összeköttetést lehet csinálni, mint az 1,8MHz vagy napfolt minimum környékén 21/28MHz, mert ott mindig kisebb a konkurencia. Ehhez jön még az assisted/nem assisted választási lehetőség, ahol az assisted esetében a cluster nyújtotta előnyök növelik a QSO számot és könnyebb megtalálni a ritkább állomásokat.
1. a DX.log cluster kliens programja:
Előkészületek
Célszerű (ha van) saját korábbi eredmények/logok visszanézése (sávváltások, QSO/rate stb. Más indulók korábbi eredményei, esetleg logjai. Ha szükséges a versenyszoftver adatbázisainak frissítése (country file, dtb-k stb.). A country file (országok listája, egy-egy speciális hívójel milyen körzet) frissítése például azért fontos, mert ha be van kapcsolva a „csak szorzót lássak” opció, akkor előfordulhat, hogy a szoftver még nem ismer fel egy újabb állomást szorzónak, így elesünk a lehetőségtől, hogy megcsináljuk.
Tudvalevő, hogy Murphy mindenhol ott van, de próbáljuk meg minimalizálni a jelenlétét a következőkkel:
Antennák állapotának ellenőrzése (SWR). Teljes technikai próba a verseny előtti napon. Ha a verseny előtti órákra hagyod, kiderülhet olyan hiba, amit már nem tudsz orvosolni. Ami még nagyon fontos: nem árt általánosságban tisztában lenni vele, hogy milyen terjedési viszonyok várhatók a verseny alatt. Természetesen vannak dolgok amik minden számítást keresztül húznak (pl. beüt egy auróra, vagy éppen újra nyit később, vagy akár késő éjjel egy sáv), de általában jó ismerni mi várható: főként, hogy melyik sáv mikor megy a legjobban, mikor merre van terjedés és főként a világ széleit mint a VK/ZL mikor lehet elérni. Ehhez nem árt a verseny előtti időszakban minél többet QSO-zni, figyelni a sávok viselkedését. Ha erre nincs időd érdemes elnyomni pár CQ-t és figyelni a reversebeacon-t, hogy honnan milyen erősségű visszajelzések jönnek. Sokat segíthet a várható naptevékenység/terjedés előrejelzés ellenőrzése (NOAA, VOACAP). Például ha a verseny második napjára rosszabb terjedés várható, érdemes első nap a felsőbb sávokat jobban erőltetni, még ha nem is mennek olyan jól.
2. a reversbeacon által kapott vételjellemzők a jeleinkről
Hogyan éljünk túl 24/36 vagy akár 48 órát?
Ha úgy határozunk, hogy nem csak néhány órát versenyzünk, hanem végig csinálunk egy versenyt, akkor célszerű a körülményeket minél komfortosabbá tenni. Kipihenten kezdeni a versenyt már fél siker. Egy nagy verseny előtti napokban célszerű időben lefeküdni, aludni amennyit csak lehet (igen, tudom könnyű mondani), hogy kipihent legyél hétvégére. Ha éjjel kezdődik a verseny feltétlenül aludjunk előtte, az az 1- 2 óra később sokat számít. Én még a délután kezdődő versenyeknél is szoktam picit aludni, de legalább relaxálni. Ha semmiképpen nem megy az ébrenlét a verseny alatt, akkor válasszunk olyan időpontot az alvásra, ami kevés kiesést jelent. Ez versenye válogatja, de általában ez a a hajnali időszak szokott lenni, ilyenkor már elég fáradtak vagyunk és kisebb versenyeken a sávok is elég jól kiürülnek. Két óra alvásnál többet ne iktassunk be, mert utána már mély alvási fázis jön és keservesebb az ébredés (néha így is). Az alváshiány mellett a másik terhelés a szervezetnek a hosszan tartó ülés. Mivel verseny közben igyekszik az ember minél kevesebb ideig otthagyni a rádiót, célszerű időnként felállni a székből és állva folytatni a versenyt pár percig (kis gyakorlással fog menni). Jót tesz a vérkeringésnek és jó ébresztőnek is. A kávé, energiaital és egyéb serkentőszerek hatásairól nem tudok nyilatkozni, mert én nem élek velük. Aki komolyabban akar versenyezni és végig akar csinálni egy-egy versenyt, annak érdemes az evés-ivás protokollt is testre szabnia. Ez egyéne válogatja, részemről nincs túlspirálozva ez a része, de ilyenkor maradok inkább könnyebb ételek/szendvicsek, gyümölcsök mellett, folyadéknak döntő részben víz esetleg egy cukormentes kóla (koffein helyett).
Itt érdemes megemlíteni a jelenséget, amit a pszichológusok az agy „flow state” állapotának neveznek. Ezt az állapotot azok tudják elérni, akik magas szinten űznek valamilyen tevékenységet (lehet szellemi vagy fizikai is) és annyira elmerülnek benne, hogy minden más zavaró tényezőt ki tudnak kapcsolni az agy egy más állapotba (flow state) kerül, amivel ki tudja küszöbölni például a fáradságérzetet. A versenyeken ez akkor következhet be, amikor jól megy a verseny, jellemzően 150 QSO/óra feletti átlagnál, amikor már nagy a pörgés és nincs üresjárat.
https://www.verywellmind.com/what-is-flow-2794768
Ülésnél figyeljünk az ergonómiára. Nagyon fontos: jó karosszék ami kényelemes, forog, kitámasztott derék (nekem egy kispárna támasztja ki a derekam). A monitor lehetőleg megfelelő magasságban legyen, bár ezt helyhiány miatt sokszor nehéz megvalósítani, sajnos nálam sem így van. Minden legyen könnyen elérhető és kezelhető. Ha lábkapcsolót használunk rögzítsük azt a padlóhoz, hogy ne csúszkáljon el állandóan. Nem kell hozzá fúrni a padlóhoz, én például bluestick-el gyurmázom le, ami hónapokig bírja (tehát több ezres QSO nagyságrendben).
Logvezető programok
Ma már alapvetés az elektronikus log, ezen belül a Cabrillo formátumú log készítése a verseny után. Sok ingyenes logvezető van már a piacon, de érdemes olyant választani ami ismert, sokak által használt program. Egyrészt kisebb az esélye, hogy megszűnik a támogatása, másrészt biztosak lehetünk benne, hogy megfelelő Cabrillo-t fog előállítani. Sajnos több kevésbé elterjedt logvezetőnél előfordul, hogy nem megfelelő formátumot állít elő, ami senkinek sem jó. Az értékelőnek gondot okoz a kezelése, a versenyzőt pedig checklog kategóriába teszik. A legismertebb ingyenes versenyprogramok:
N1MM: https://n1mmwp.hamdocs.com
DXlog: http://www.dxlog.net/
Ezek a logvezetők nagyon sok funkciót/beállítási lehetőséget tartalmaznak, de ne ijedjünk meg tőle ahhoz, hogy elkezdjünk versenyezni csak néhány alapfunkciót kell beállítani.
A DX log használata egy külön blog téma lesz.
Kezdődhet a verseny
Ha szerényebb a technikánk és nem CQ-zunk hanem inkább keresünk, akkor célszerű az elején kihagyni azokat az állomásokat, akiket sokan „megrohannak”. Ezek a ritka állomások és a nagyágyúk. Az első órákban túl nagy a tumultus körülöttük és jó eséllyel sok időt elvesztegetünk. Érdemes a sáv felső szegmensében szörfölni és szépen be lehet gyűjteni sok állomást, többnyire első hívásra. Ha már túl vagyunk az első órák nekibuzdulásain és belekeveredünk egy pileup-ba, akkor érdemes néhány dologra figyelni. Manapság a versenyzők többsége használja a clustert és állomásról állomásra kattingatva csinálja az összeköttetéseket. Ennélfogva mindenki szinte hertz pontossággal ugyanazon a frekvencián ad, ráadásul a hívók 80 százaléka 100 wattos LP állomás és mindenki egyszer adja a hívójelét kb. ugyanazzal az átlagos tempóval. Ennek következtében még a legfelkészültebb operátorok sem képesek levenni egy hívójelet, mert minden egybefolyik. CW-n ez ellen jó taktika, ha frekiben kicsit arrébb csúszunk, kicsit lassabban adunk, vagy gyorsabban de kétszer adjuk a hívójelünket, hogy valahogy elváljunk a katyvasztól. Vagy érdemes akkor „bedobni” a hívójelet, amikor pillanatnyi csend van. SSB-n is érdemes úgy hívni, hogy egy kicsit túlnyúljunk a többiek adásán, hogy minket válasszanak ki.
folyt.köv.